Ódor Péter: Középkori Tolna mezőváros egyházai  és topográfiájuk c. tanulmány

Ódor Péter – Középkori Tolna mezőváros egyházai és topográfiájuk - című tanulmánya alapján megismerhetjük Tolna város múltját a történt események tükrében. Tolnavár – 15. század közepétől már mai Tolna néven – talán legfontosabb helysége volt a középkori Tolna vármegyének. A névadó település az Árpád-korban egyház- (főesperesség) és közigazgatási (ispánság) székhelyként funkcionált. Annak ellenére, hogy az eredeti szerepkörök átalakultak vagy megszűntek a 13-14. század folyamán, a földrajzi adottságainak köszönhetően Tolna a középkori Sárköz és a tágabb régió egyik fő kereskedelmi, gazdasági és kulturális központjává vált. A jelenkorra azonban kevés emléke maradt az egykor gazdag és jelentős középkori múltnak. A tizenöt éves háború és a török hódoltság utáni zűrzavaros évtizedek, a Duna rombolása és a 18. századi német betelepülők általi újjáépítés együttesen tüntette el a középkori mezővárost. A tanulmány számos egykor jelentős épített emlék közül a középkori egyházakkal foglalkozik, hiszen jelentőségük és emlékezetük ellenére sem sikerült megnyugtatóan tisztázni sorsukat és elhelyezkedésüket. A rendelkezésre álló adatok időrendi áttekintése és újraértékelése mellett a mai régészeti és térinformatikai eszköztárak segítségével pontosabb képet kapunk az egykori épületek elhelyezkedésére a mai településen belül.

Számos különböző színvonalú írás született az elmúlt évszázadokban, amelyek szorosabban vagy lazábban kapcsolódtak középkori egyházi épületek történetéhez.

A nemzeti érték megismerése kapcsán azonban átfogó képet kaphatunk Tolna mezőváros középkori egyházi épületei elhelyezkedéséről. A tanulmány általi múltunk megismerése, átörökítése, fontos a jövő generáció számára.