A dolgozat a tolnai hernyóselyem fonoda épitését, működését mutatja be, valamint az árvalány otthon építésének szükségszerűségét és működését mutatja be.

A magyarországi selyemtenyésztés létrehozása

Bizonyított tény, hogy Kínában már több mint 3000 évvel ezelőtt foglalkoztak a selyemhernyó nevelésével, a gubó feldolgozásával, a megfont fonalakból szövet készítésével.

A magyar selyemtenyésztés első jelei a Baranya megyei Pellérden az 1680. évben található meg. Egy olasz származású - Passardi nevű - férfi Olaszországból származó eperfákat ültetett, majd néhány év múlva a selyemhernyó nevelést és a gubó feldolgozást is megkezdte. Tehát a hernyóselyemmel való foglalkozás alapjai lerakattak. Az elkövetkező évtizedek alatt az ország néhány helyén - váltakozó sikerrel - foglalkoztak a selyemtenyésztéssel.

Mária Terézia királynő uralkodása kezdetén nagy érdeklődéssel fordult a hernyóselyemmel kapcsolatos feladatok felé.

A helytartó tanács útján bocsátotta ki intézkedéseit. Ezek az eperfa csemeték előállítására, a megfelelő csemeték kiültetésére, a hernyók nevelésére, valamint a gubók feldolgozására vonatkoztak. A jobb, gyorsabb eredmény elérése érdekében olasz szakembereket alkalmazott a hazai selyemtermelés fellendítésére. Mária Terézia után fia II. József folytatta az anyja által megkezdett munkát.

II. József halála után a magyarországi selyemtermelés hanyatlani kezdett. A XIX. század végi, a XX. század eleji több évtizedes dicső magyar selyemtenyésztést valószínűleg gróf Széchenyi István teremtette meg, amikor 1822-ben - akkor még jó barátjával - Wesselényi Miklós báróval Franciaországban tanulmányúton vett részt. Széchenyi a franciaországi tapasztalatok alapján mindenek előtt az eperfák előállításáról gondoskodott. Ennek érdekében "Eperfaegylet"-et alapított, ahol a tagok pénzadományokkal segítették az eperfamagok kikeltését, az eperfák felnevelését, azok csemetékként való kiültetéséig.

Széchenyi a rá jellemző elánnal kereste a lehetőségeket az ipari méretű selyemfeldolgozás megvalósítására.

Széchenyi Bezerédj István személyében méltó követőre talált. Bezerédj István hidjai birtokán eperfákat ültettetett, majd jobbágyait megtanította a selyemhernyók felnevelésére.

A későbbi években szövödét is létesített. Néhány év alatt Hidján létre jött - az akkori időnek megfelelő - hernyóselyem feldolgozó üzem.