Selyemgyári emlékszoba
védett ipartörténeti gyűjtemény
A Tolnai Selyemgyárban 1900-ban indult a termelés. Bezerédj Pál (munkássága külön értéktári védelemre javasolt) - több hazai selyemgyár mellett - a magyarországi selyemgyárak központjaként építtette a tolnai selyemgyárat, állami tulajdonban üzemeltette, és fénykorában a magyar selyemgyártást Európa vezető selyemgyártó országai közé emelte.
1975-ben a gyár fennállásának 75. évfordulójára hozták létre az emlékszobát, ahol a korabeli gépeket iratokat, terveket, és egyéb tárgyakat állítottak ki, melyeket 37 db-os listával védett gyűjterménnyé nyilvánítottak 2004-ben.
A működő gyár területén levő emlékszoba előzetes egyeztetéssel korlátozottan látogatható.
EMLÉKSZOBAI KALAUZ
részlet
Összeállította: Steinbach Ferenc, aki
1957. január 1-jétől december 31-ig fonodai gyakornokként,
1958. januártól 1968. szeptemberig fonoda vezetőként,
1966. július 1-jétől 1968. szeptemberig gubóraktár és gubóválogatás vezetőként,
1969-től 1989-ig a terjedelmesítő üzem vezetőjeként állt a Tolnatext Bt. elődjének alkalmazásában.
Ha a Tolnatext Bt. portájáról kilépünk az udvarra, majd elsétálunk a fonoda épület felé és megállunk ott, ahol a jobb oldali épület alatt egy nagy átjáró van, bal oldalon pedig egy otromba, szürke betonépület áll, akkor minden olyan jelentős épület látható, mely a régi, Bezerédj Pál féle "Selyemgyár"-at jellemezte.
Ahol megálltunk - a kijárattal szemben - a volt fonoda épületét láthatjuk, melyet 1898-ban kezdtek építeni, mondhatjuk kényszerből. Ugyanis Bezerédj Pál 1880-ban hozta létre az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőséget Szekszárdon, melyhez - elképzelése szerint - fonoda is tartozott volna.