Rubold Ödön munkássága

Munkáját számos elismeréssel jutalmazták:

Békés megye nívódíja (1984) Rajz János-díj (1988, 1992) Farkas-Ratkó-díj (1988, 1990, 1992) Pályatársak titkos szavazással adományozott díja.

Jászai Mari-díj (1993)

Rubold Ödön

Jászai Mari-díjas színész , a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Magyarország Érdemes Művésze.

Bár Szekszárdon született, de családja minden ága tolnai, gyerekkorát Tolna városában töltötte és iskoláit is itt végezte. Villamosmérnöknek tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol nem találta a helyét, nem végezte el mérnöki tanulmányait, de itt került közel a színház világához. A Szkéné Színház amatőr társulatának tagja lett. Második nekifutásra vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, amit 1982-ben vörös diplomával végzett el. Osztályfőnöke Marton Endre, később Félix László és Léner Péter volt. 1982-1997 között a Nemzeti Színház tagja, majd 1997-1999 között szabadúszó volt. 1999-2009 között a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 2009-től ismét szabadfoglalkozású lett. 2011-2012 között Szarvason, 2012-2014 között a békéscsabai Jókai Színházban játszott és rendezett. 2014-től ismét a Nemzeti Színházban játszik és az ifjúsági programok felelőse, koordinátora. 2017-től a Nemzeti Színház társulati tagja.

Vendégművészként játszott többek között a Gyulai Várszínház, a Szentendrei Teátrum, a Szegedi Szabadtéri Színpad, a Karinthy Színház, a Játékszín, az Aquincumi Nyári Játékok, a Jászai Mari Színház, a Pannon Várszínház, az Óbudai Nyári Játékok, a Cervinus Teátrum, a Szarvasi Vízi Színház produkcióiban.

Színházi szerepei mellett közel ötven játékfilmben és tévéfilmben szerepelt pl.: Mephisto

(1981), Te rongyos élet (1983), A béke szigete (1983), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987), Égető Eszter (1989), Pótvizsga (1996), Európa expressz (1999), A Pál utcai fiúk (2003), Szőke kóla (2005), A jó pásztor - Toursi Szent Márton élete (2016) stb.

Sok-sok idegen nyelvű filmben vállalt szinkron szerepet, többek között Richard Gere, Richard Dreyfus, Warren Beatty, John Malkovich, Giuliano Gemma alakításait szinkronizálta.

Művészi munkája mellett színészmesterséget tanított a Nemzeti Stúdióban, a Pesti Magyar Színház Akadémiáján, a kaposvári Egyetem művészeti karán színpadi beszédet oktatott valamint 9. éve Kubik Annával és Ráckevei Annával együtt vezeti a Székelyföldi Varga Sándor Verstábor foglalkozásait.  

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004)

Ivánka Csaba-díj (2015) A díjat egy pályatársakból álló kuratórium ítéli oda minden évben. Szeleczky Zita-emlékgyűrű (2018) A zsűri elsőként neki adományozta a díjat a versmondásért, a versek népszerűsítéséért.

Magyarország Érdemes Művésze (2019)

Lakóhelyén 1993-ban Wekerléért díjat, majd szülővárosában 2012-ben Tolna Városáért elismerést kapott.

Elismerései közül az egyik legértékesebbnek a Farkas-Ratkó vándorgyűrűt tartja, mert a Nemzeti Színház történetében ő az egyetlen, akinek a társulat 3 alkalommal is odaítélte - titkos szavazással.

Napjainkban tolnainak vallja magát. 


Hosszú évtizedek óta nem él Tolnán, azonban soha nem feledkezik meg arról, hogy honnan indult. Bármerre is jár országhatáron belül és azon kívül büszke arra, hogy Tolna a szülővárosa. Napjainkban is sok tolnai barát és ismerős kíséri figyelemmel munkásságát. Ha hívják, szívesen jön Tolnára. Családjával részt vett a Tolnai Nagycsaládos Egyesülete 10 évfordulóján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tolnai Csoportjának felkérésére Széchényiről szóló pódium előadással örvendeztette meg a közönséget. A Babits és a Sütő András estet nemcsak Tolnán, hanem Szekszárdon is bemutatták. Rendezőként az Advent a Hargitán című darabját láthatta a tolnai közönség és diákjainak vizsgaelőadását is. Legutóbb pedig a Mözsi Népfőiskola meghívásának eleget téve beszélt, mesélt tolnaiságáról, családjáról, feladatairól.

Napjainkban is ezer szállal kötődik Tolnához. Barátok sokaságával vesz részt a híres "tolnai" Alta Ripa halfőző versenyen, ami Domboriban kerül megrendezésre. Idejétől függően gyakran látogat Tolnára. Büszke a tolnaiságára és az ősöktől örökölt kitartásra, emberi tartásra, fegyelemre, szorgalomra, alázatra. A városban nincs olyan tolnai, aki ne tudná, hogy Rubold Ödön Tolnáról indult és meghódította a világot jelentő deszkákat.