Nagyboldogasszony templom, Tolna

Tolnán 1722-ben a plébánia telkén állt még a Páduai Szent Antalnak szentelt régi templom, de 1729-re a településnek már nem volt temploma, csak egy hordozható oltára. Később egy ideiglenes deszkatemplom épült.

Az 1742-re emelt új templom 1765-ben tűzvész áldozata lett. Ennek helyén épült meg 1769 és 1773 között barokk stílusba a jelenlegi templom.

Az építésnél felhasználták az 1765-ben leégett templom használható anyagát. Alapkövét a Kapuváry-templom alapköve képezi. A középkori pálos templom kövei is beépültek, sőt, Kajdacs határában is volt egy romtemplom, amelynek köveit a följegyzések szerint elhordták az épülő tolnai templomhoz.

A felújítása 1996-1997-ben zajlott le, majd 2002-ben.

250 évvel ezelőtt, 1773-ban szentelték fel a tolnai katolikus templomot. Ennek apropóján tartottak a belül nem régen felújított falak között különleges misét.

https://www.youtube.com/watch?v=2-emhgKYWwY

A tolnai templom értéktárba való felvételének célja, hogy megőrizzük és népszerűsítsük annak történelmi, építészeti, kulturális, művészeti és oktatási értékeit, valamint növeljük a turisztikai potenciálját.A

A templom bemutatása

A tolnai templom barokk stílusban épült (1769-1773). Tornya 53 méter magas.

A díszes kapubejáratot két kőoszlop képezi, s a rajta nyugvó félköríven két puttó látható fekvő helyzetben. Az egyik a hit keresztjét, a másik a remény horgonyát öleli magához. A szeretet szimbólumát az ív tetején álló illóolaj-váza képezi.

A félkörívben Tolna mezőváros bástyás címere látható. Tőle jobbra és balra az építés befejező éve: 17-73.

Alatta pedig a templom védőszentjének címe olvasható: REGINA COELI.

Felette jobbra és balra szoborfülke, benne két magyar szent király, István és László életnagyságú szobra áll. A felette lévő párkányzat alatt a Festetich címer látható.

A toronyhoz simuló kisívek szélén csonka pilléren áll Szent Péter és Szent Pál apostol szobra. A keskenyebb toronyrészen a párkányzat fogja közre a toronyablakot és a toronyóra számlapját. A toronysisak kettős vetületű, bordázott hagyma alakú, s a gömbön álló különösebb dísz nélküli kereszttel végződik. (A keresztet 1958-ban cserélték, amikor a gömbbe okmányt tettek az utókor számára.)

A fal átlagos vastagsága 1,5 méter, a torony alatt 2 méter. A hajó belső hossza 26 méter, a szentélyé 12 méter. A teljes belső hosszúság 38 méter. Belső szélesség 13,5 méter, magasság a legmagasabb helyen 15,7 méter.

1772 őszén már annyira kész a templom, hogy Nunkovics plébános meghívta Országh András általános helynököt Pécsről, aki november 30-án megáldotta a templomot.

Keresztelőkút 1777-ben készült, szürke márvány a talapzat és a medence is. Négy márványból készült szenteltvíztartó volt a bejáratnál. Ezeket 1776. szeptember 22-én helyezték el, melyből kettő ma is eredeti helyén van.

Pécsy József a pécsi székesegyház kiárusított padjaiból olcsó áron vásárolt szép faragványokkal díszített tölgyfa padokat és padnak való anyagot. Ekkor készültek a ma is meglévő padok.

A templombelső eredetileg fehér volt. Nagyarányú külső és belső tatarozást Pécsy József plébános végeztetett az 1853-1858-ig terjedő időben. Ekkor új ajtók és ablakok is készültek. 1859-ben az oltárt lebontották, és a mai márvány oltár került a helyére, amely Gianone János pécsi szobrász alkotása.

Az idők folyamán a templomot többször renoválták, festették, átrakták a tetőt. 1907-ben újra kellett festeni a templomot. Ekkor Sándor Béla tanár a kupolában ma is látható képeket, Cserna Károly a díszítő festést készítette.

A barokk stílusú templom üvegfestményei, valószínűleg egy átfogó felújítás alkalmával kerültek a falnyílásokba-1928-ban. Az alkotó Zsellér Imre volt.

1938-ben festette Éber Sándor bajai, tanítóképző intézeti tanár, festőművész, a főoltár mögötti falfelületre a gyönyörű óriás freskót. A mennyezeti festést Cserna Rezső javította. A pillérek és lábazat nemes műmárvány burkolatot kapott. A színes ablakokat Kákonyi Ferenc készítette Makray Lajos plébánossága idején, egyes családok és szervezetek adományából. Az adakozó neve az ablakon olvasható. Ekkor épült az emeletes katolikus Szent Imre iskola.
1952-ben új főkaput kapott a templom. Tolnai ácsok munkája. A ma is látható főkapu faragvány díszeit egy szovjet katona, "az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egy tagja" készítette.

A közelmúltban történt a világítás teljes felújítása, már Lendvai István plébánossága idején, valamint a színes ablakok kijavítása. Toronyóra készült és minden délben tárogatózene hallatszik a toronyból.

Műemlékvédelem alatt áll 4226 törzsszámon

Nagyboldogasszony-templom

A mai tolnai templom felépítésében, annak szervezésében kiemelkedő érdeme volt

- GRÓF FESTETICS PÁL tolnai földesúrnak, aki 1757-ben vette át a birtokot atyjától. Feleségével többnyire Baltaváron tartózkodott. Tolnára inkább csak látogatóba jött. Egy ilyen látogatás alkalmával, 1765-ben június 6-án, Úrnapján égett le a mai templom elődje, a Kapuváry féle templom. Ekkor a kegyúr kezdeményezésére és felajánlása alapján -20.000,- forint- indult meg az építkezés. Tehát a kegyúr birtoka szolgáltatta az építkezés anyagi alapját. Festetich azonban eladósodott, birtoka bérbeadásáról 1768. március 29-én kötötték meg a bérleti szerződést.

-GRÓF BATTHYÁNY JÓZSEF KALOCSAI ÉRSEKNEK, aki bérbe vette Tolnát 1782-ig. Vállalta, hogy a bérleti idő alatt felépíti az új templomot, amelybe oltárokat, prédikáló széket, orgonát készíttet, és harangokat, órát tetet a toronyba.

-DEMKOVICS JÓZSEFNEK, aki a kalocsai érsektől vette bérbe Tolnát, mint a birtok albérlője. Demkovics érdeme, hogy a templom a tervezett tíz év helyett három év alatt felépült.

Az építkezésnél a gazdaságosság sorrendjét követte. Így először megépült a sörház, a vendégfogadó, mert az elkészülte napjától hasznot hozott. Ezután fogott hozzá a templomépítéshez. A harangokat előbb vásárolta meg, mint a torony elkészült, mert a halottra való harangozás során az is pénzt hozott.

-NUNKOVICS JÁNOSNAK, aki 1767. március 17-én kapta plébánosi kinevezését. Sürgette a templom építését és némileg ellenőrizte a munkát, gondoskodott a szentelésről.

A templomépítés megkezdésének akadálya az volt, hogy a magyarországi jobbágyság jogviszonyai a török idők óta rosszabbak lettek. A földesurak emelték a robotot és a különböző szolgáltatásokat, ami miatt évekig munkamegtagadások voltak Tolnán is.

A templom építése

A szükséges téglát a három tolnai téglaégető szállította. Az égetéshez szükséges fát a helybeliek termelték ki az uraság erdejéből. Ugyanonnan termelték ki az oltárhoz, szószékhez, padokhoz, tetőszerkezethez szükséges fát is.

A torony faszerkezetébe 40 tölgyfát dolgozott be az ács, aki a Duna-parton dolgozott. Ott állította fel a tetőszerkezetet, amit aztán darabonkint hoztak fel és helyezték a tetőre.

A meszet és a homokot dunai úton szállították. Az oszlopokhoz, lépcsőkhöz szögletes köveknek a szállítása szekereken történt Pécsváradról, a kőbányából. Ott készültek az oromzat szobrai is. A kőművesek neve ismeretlen.

A tolnai nép is verejtékes munkával járult hozzá az építéshez, akár beszámított robotba vagy parancsra, és önkéntesen is.