Községi iskola Tolnán

Magyarország első népoktatási törvénye, az 1868:38.tc. Az Eötvös - törvényként ismert, a magyar népoktatás történetében kiemelkedő jelentőségű törvény útmutatásai szerint épült népiskolák egyike a tolnai községi iskola.

Az 1897-98-ban épült iskola eredeti, az évek folyamán folyamatos bővítésen átesett épülete napjainkra is megőrizte eredeti jellegét.

120 éve, 1898.szeptember 1-.je óta szolgálja a település mindenkori tanulóit. Családok generációi tanulták falai között a betűvetés tudományát.

Ma is oktatási célú intézmény

Tolnai mesterek építették, az akkori kor követelményének megfelelően, időtálló, tisztes munkával.

Tolna építészeti és oktatási múltját reprezentálja.

Az 1867-es kiegyezés után, az Andrássy-kormányban ismét Eötvös József, az egykori kultuszminiszter lett a Vallás és Közoktatási Minisztérium vezetője. A kultusztárca birtokosának szilárd elhatározása volt, hogy befejezi a magyar közoktatás polgári átalakítását - azt a folyamatot, amely 1848-ben elkezdődött.

Eötvös az egész magyar közoktatás gyökeres átformálását tűzte ki célul, de ebben a többlépcsős folyamatban szerinte abszolút elsőbbséget élvezett a népoktatás ügye. Továbbra is megoldásra váró probléma volt az államnak a közoktatás irányításában betöltött szerepe.
A kiegyezés utáni népoktatási reformtervében Eötvös József számolt a megváltozott történelmi-társadalmi helyzettel. Amíg tehát 1848-ban a "közös" (tehát felekezetközi) iskolákat tekintette alapnak, addig 1868-ban már a meglévő felekezeti iskolákat tudomásul véve és érintetlenül hagyva építi fel a népiskolák rendszerét. (Ne feledjük: ekkor még egyetlen állami vagy önkormányzati népiskola sem volt az országban!)

Eötvös tehát községi iskolák létesítését csak ott rendeli el, ahol nem működnek egyházi népiskolák. A felekezeti iskolák államosítását már csak azért sem szorgalmazta, mert a központi államhatalom túltengését kifejezetten károsnak tartotta. Felfogása szerint a "monopolizált állami közoktatás távol áll a szabadság eszméjétől".