Halászat Tolna környékén                               című könyv- részlet

A könyv összefoglalja Tolna, Bogyiszló, Fadd és Gerjen halász-szervezeteinek és halászeszközeinek történetét.

Halászat a folyószabályozás előtt

I/1. A Duna felszínformálása

Térségünkben a folyószabályozások előtt, a Duna középszakasz jellegű folyóként kanyargásaival állandóan változtatta a medrét, mégpedig úgy, hogy a felgyorsuló víz a kanyarulat külső ívén a partot szaggatta, a lassabb áramlás pedig a belső íven a hordalékot lerakta.

1. Ennek megfelelően a kanyar külső, hosszabbik oldalán pusztuló magas part, a belső, rövidebbik felén épülő lapos part jött létre. Tolna is egy ilyen magas parton található, bár vitatható a római kori Alta Ripa - Magas Part elnevezés helyessége,

2. a két part közötti szintkülönbség és ez által Tolna magasabb fekvése az ártérhez képest jól látható. A Mezőföld déli határán elhelyezkedő Tolnánál tehát leszűkült az ártér, ami segítette - a dunai átkelőhely és vámhely által - a várispánság megszerveződését az államalapítás idején.

3. A folyót megközelítő löszös "magaspart" után a Duna ártere ismét kiszélesedett és kikötésre alkalmatlanná vált, innentől kezdődött a Tolnai-Sárköznek nevezett kistáj. A vizsgált települések közül Fadd és Mözs hasonlóan Tolnához, árvízmentes teraszon épült fel, míg Bogyiszló és Gerjen (ófalu) a Duna árterének belső magasabb térszínein alakult ki.

A Duna áradásai során átszakíthatta a hurokszerű kanyarokban a partját kísérő övzátonyokat, és a természetes kifolyókon keresztül eláraszthatta az árterét. Apadáskor a visszahúzódó víz tovább mélyítette ezeket a kivezető nyílásokat, amelyeket a magyar nép fokoknak nevezett el. A fokok tehát képződhettek a fent említett természetes módon, ahogyan ezt a Tisza 2000-évben történt árvízénél is megfigyelték,

4. Azonban számos 18-19. századi forrás utal a fokok mesterséges létrehozására is, vagyis ember általi kiásására. 

5 A fokok eredetével kapcsolatos vitára a továbbiakban nem térek ki, célom csupán annyi volt, hogy bemutassam az ártér egyik legfontosabb terepalakulatának képződését a fokgazdálkodáshoz kötődő halászat tárgyalása előtt