Dr. Kalotás Zsolt
Dr. Kalotás Zsolt természetfotós
Magyarországon és külföldön több mint 8500 természetfotóját publikált könyvekben, szaklapokban, természetvédelmi kiadványokban, képeslapokon, plakátokon, CD-ROM-on. Magyarországon kívül az USA-ban, Kanadában, Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, a volt NDK-ban, Németországban, Svédországban, Finnországban, Litvániában, Ausztriában, Görögországban, Szlovákiában, Horvátországban, Kazahsztánban és a volt Jugoszláviában és NDK-ban jelentek meg képei. 2002-ben – első magyar természetfotósként – publikált a nagy múltú National Geographic-ban.
65 egyéni és kb. 80 csoportos természetfotó kiállításon szerepeltek fotói Magyarországon és külföldön.
Hazai pályázatokon is számos díjat kapott, 2001-be pedig elnyerte az "Év természetfotósa" díjat. A természetfotós tevékenységéért és a magyar természetfotózás nemzetközi elismertségéért tett eredményes munkájáért 2004-ben Pro Natura díjjal tüntették ki. 2005-ben a "Nemzeti Parkok Magyarországon – Természet és Táj" c. fotó albumot az "Év könyvének" választották. 2006-ban fotóillusztrációs tevékenységéért Nívó-díjat kapott. 2008-ban a "Körös-Maros Nemzeti Park – A természet szigetei" című albumom a "Szép Magyar Könyv" verseny első díját kapta.
1989-ben természetfotós társaival megalakították a Magyar Természetfotósok Szövetségét (naturArt), amelyet 14 éve keresztül elnökként irányított. 1993-ban meghirdették az Év természetfotósa pályázatot, amely hazánk legnagyobb természetfotós seregszemléje, és az elmúlt 32 éve alatt ennek segítségével nemzetközi szintű természetfotós nemzedék nőtt fel Magyarországon, akik rendszeresen díjazottak a világ legnagyobb természetfotós pályázatain.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
Dr. Kalotás Zsolt, hazai természetfotózás egyik emblematikus figurája. Szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb fotóiban sokszor gyönyörködhetünk a kiállításain és számos kiadványában. A természetvédelem elkötelezett híve. Számos könyv szerzője, nívódíjas, megszámlálhatatlan egyéni kiállítás szereplője. Azt a munkát, amit élete során már eddig is letett az asztalra, felbecsülhetetlen nemzeti érték úgy a jelenben, mint az utókor számára. A természet iránti szeretete, elkötelezettsége, a madár és állatvilág iránti tisztelete példamutató, amit meg kell őrizni és továbbadni.
Szerkesztői tevékenység:
– 1989-től 2003-ig a Magyar Madártani Intézet évkönyvének, a Herman Ottó által alapított Aquila-nak a szerkesztője,
-Természetvédelmi ismeretek a madár és denevérgyűrűzési, valamint a solymász vizsgához (2000),
– Értékőrző Magyarország társszerkesztője (2000, 2002, 2009) – Világörökségek várományosok, nemzeti parkok
– Értékőrző Magyarország – Világörökségek várományosok, nemzeti parkok kötet társszerkesztője (2017)
– Conserving Hungary's Heritage társszerkesztője. (1999)
– Cherishing Hungary's Heritage társszerkesztője. (2002)
– Környezetvédelmi Lexikon társszerkesztője. (2000)
Szakírói tevékenység: 11 önálló könyv
– A tolnai Mezőföld természeti kincsei (1989)
– Nemzeti Parkok Magyarországon (1996)
–Nemzeti parkjaink – Jelen és jövő (2006),
– Nemzeti Parkok Magyarországon – – Természet és táj. Alexandra Kiadó, (2004),
– Hungarian National Parks - Nature and Landscape. Alexandra Kiadó, (2004)
– Az ökológiai folyosók és a vándorló állatvilág, NÖH 8. (2004),
– A Duna-Dráva Nemzeti Park – A folyók felségterülete. Alexandra Kiadó, (2005),
– A Körös-Maros Nemzeti Park – A természet szigetei. Alexandra Kiadó, (2008),
– A Kiskunsági Nemzeti Park – A szél és víz formálta táj. Alexandra Kiadó, (2012)
– Élet a Brinyón – A Dunaszentgyörgyi-láperdő Természetvédelmi Terület (2014)
– Élet a Brinyón – A Dunaszentgyörgyi-láperdő Természetvédelmi Terület – második átdolgozott kiadás (2018.)
21 könyv társszerzőként:
–Magyarország fészkelő madarai (1983) – szerk. Haraszthy L.
– Magyarország madárvendégei (1988) – szerk. Haraszthy L.
– Budapest Lexikon (1993) – szerk. Berza L.
– Magyarországi települések védett természeti értékei (1996) – szerk. Tardy J.
– Göcsejtől Mohácsig – a Dél-Dunántúl természeti értékei (1997) – szerk. Rakonczay Z.
– Magyarország madarai (1998) – szerk. Haraszthy L.
– Vadásziskola – Madarak és emlősök (1998) – szerk. Heltay I.
– Magyarország madarai (2000) – szerk. Haraszthy L.
– Természetvédelem Tolna megyében in. Millenniumi Vadászati Almanach, Tolna megye (2001) – szerk. Farkas D.
– Környezetvédelmi Lexikon (2002) – szerk. Láng I.
– Vadásziskola (2000., 2002) – szerk. Heltay I. – két kiadás
– Tollas énekművészek (2003) – társszerző Schmidt E., Új Ember Kiadó
– Gyöngybagoly (2003) – társszerző Haraszthy László, in Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei, MME Könyvtár 21.
A vadludak vízre szállnak (2004) – társszerző Schmidt E., Új Ember Kiadó
– A magyarországi vadvizek világa – Hazánk Ramsari területei (2007) – szerk. Tardy J.
– Hétköznapok a természetben (2008) – társzerző Schmidt E., Új Ember Kiadó
– Madarak a Tisza mentén – Képes zsebhatározó (2008) – társszerző Bőhm A.
– Magyar Madárvonulási Atlasz (2009) – szerk. Csörgő T. et. al. Kossuth Kiadó
-Natura 2000 jelölő fajok és élőhelyek Magyarországon (2014 – szerk.: Haraszthy L., Pro Vértes Közalapítvány
– Vadásziskola – Természetvédelem, madarak (2014) – szerk. Heltay István
– Fajbook – Magyarország 100 legismertebb állatfaja (2019) (85 faj bemutatása)
– A magyar fotóművészet 300 alkotó életművén keresztűl. (2024) szerk.: Bán András, Kincses Károly
Egyéb szakirodalmi tevékenység:
– 17 szakkönyv lektorálása
302 tudományos és ismeretterjesztő publikáció (Zeitschrift für Angewandte Zoologie, Aquila, Állattani Közlemények, Állatorvosok Lapja, Botanikai Közlemények, Természet Világa, Puszta, Túzok, Növényvédelem, Agrofórum, Madártani Tájékoztató, TermészetBúvár magazin, Környezetvédelem, Nimród, Élet és Tudomány, Természet, Magasles, Vadon, Süni, Fotópiac, FotóMozaik, Digitális Fotó, Varázslatos Magyarország stb.
- Oktatói tevékenység:
A természetvédelem c. tantárgy oktatása a Szent István Egyetem Vadgazdálkodási szakmérnöki kurzusán, valamint az ELTE geográfus szakon 1998 és 2003. között.
1952. március 27-én születtem Gyöngyösön. Az alapfokú és középfokú tanulmányaimat is itt, szülővárosomban végeztem. 1970-ben érettségiztem Vak Bottyán János gimnázium matematika-fizika tagozatán. Egy év sorkatonai szolgálat után tanulmányaimat 1971-76 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi karán folytattam, ahol a növényvédelmi szakirányon szereztem agrármérnöki diplomát 1976-ban. Egyetemi éveim alatt kezdtem el foglalkozni a természetfotózással, ami később meghatározója lett életemnek, mert szakmai tevékenységemnek meghatározó részévé vált. Gödöllőn ismertem meg későbbi élezem párját, Hajdu Gizellát, akivel csoporttársak voltunk, és a végzést követően összeházasodtunk. Két gyermekünk született, Emese Réka és Csaba Levente. Mindketten felsőfokú végzettséget szereztek, de egyikőjük sem a végzettségnek megfelelő szakmában dolgozik. Emese Balatonszepezden él és szabadúszó vállalkozó, Csaba Kulcson telepedett le, és sikeres filmzeneszerző.
A diploma megszerzését követően egy év gyakorlati időmben a Csányi Búzakalász Mg. Tsz. növényvédelmi szakirányítójaként dolgoztam, mert nem sikerült elképzeléseimnek megfelelő munkahelyet találni. Szerencsére meghívást kaptam egy számomra is megfelelő kutatói állásra, és Tolna megyébe költöztünk 1977-től 1979-ig Fácánkerten, a MÉM NAK Természet és Vadvédelmi Állomás ornitológusaként, majd 1989-ig a Rágcsálóbiológiai és Ornitológiai Osztály vezetőjeként dolgoztam. Munkaterületem a mezei rágcsálók populációdinamikájának vizsgálata, a kártevő rágcsálók elleni védekezéstechnológia fejlesztése, új eljárások kidolgozása, egyes ragadozó madarak és baglyok táplálkozás- és költésbiológiájának vizsgálata, a vetési varjú táplálkozásökológiájának, a Kárpátmedencében költő varjúállomány dinamikájának feltárása, valamit szelektív védekezési eljárások kidolgozása volt. Munkám eredményeképpen szabadalmi bejegyzést és engedélyokiratot kapott a Magyarországon a máig legszelektívebb hatású peszticid (corvicid), az F-1, és az F-2. Feleségem ugyancsak a fácánkerti intézetben kapott munkát, mint toxikológus, később, mint osztályvezető és megbízott intézet igazgató egészen a fácánkerti Ökotoxikológiai Intézet megszüntetéséig. 1981-ben vadgazdálkodási szakmérnöki oklevelet szereztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.
1982-ben summa cum laude minősítéssel védtem meg ornitológiai témában írt egyetemi doktori disszertációmat a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. 1989-től a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (később Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, majd Környezetvédelmi Minisztérium) Madártani (Zoológiai) osztályának vezetője, 1996-tól az Élővilágvédelmi (később Természetmegőrzési) Főosztályának főosztályvezetőhelyettese, amely egyben a Magyar Madártani Intézet igazgatói pozícióját is jelentette. 2004-től 2011-ig az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Természetvédelmi Szakértői Osztályának vezetője főosztályvezetőhelyettesként.
2004-ben közigazgatási alap- és szakvizsgával tettem a környezet- és természetvédelmi igazgatás szakterületen. 2011-től indoklás nélkül és utóbb kiderült, hogy alkotmányellenesen megszüntették munkaviszonyomat az OKTVF-nél, két évvel ezt követően pedig megszűnt az önálló környezetvédelmi szakigazgatás Magyarországon. Miuzán állás nélkül maradtam követően szabadúszó természetvédelmi szakértőként és természetfotósként folytattam hivatásom egészen 2014. szeptember 26.-i nyugdíjba vonulásomig.
1986-ban kezdtünk el Tolnán építkezni, 1988. óta Tolnán élek, és nem is szándékozom ezen változtatni, mert megszerettem a várost, az itt élő embereket és a tolnai tájat.
2014-ben súlyos betegséggel (akut myeloid leukémia) kórházba kerültem, de hála a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikájának Hematológia Osztályán dolgozó orvosoknak és ápolóknak, valamit a két év alatt kapott 56 kemoterápiás kezelésnek, sikerült meggyógyulnom.
Nyugdíjba vonulásomat követően tüzetesebben kezdtem el foglalkozni a hazai nagylepkék (Macrolepidoptera) elterjedésének felmérésével, és úgy érzem munkámmal sikerült nagyban hozzájárulnom ahhoz, hogy ezek a Tolna megyei védett területeken lévő faunisztikai fehér foltok lassan eltűnőben vannak, és tevékenységem eredményei nagyban segítik a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkáját. Nyugdíjasként továbbra is aktívan részt vállalok a hazai természetfotózásban, mint a naturArt elnökségi tagja. Zsűrielnökként folyamatosan részt veszek az Év természetfotósa pályázat sikeres lebonyolításában, illetve 10 éven keresztül zsűrielnökként minősítettem a legnagyobb online Varászlatos Magyarország természetfotó pályázatra beérkezett pályaműveket.
Kitüntetések:
– 1988-ban Petényi János Salamon emlékérem, a madártani kutatásokban elért kimagasló eredményekért,
– 1988-ban NIMRÓD emlékérem, a vadgazdálkodási kutatásokban elért kimagasló eredményekért,
– 1999-ben Jubileumi Oklevél a MME-ben végzett kiemelkedő munkáért,
– 2001-ben az Év Természetfotósa Magyarországon cím elnyerése,
– 2003-ban Államtitkári Dicsérő Oklevél a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkájában mutatott kimagasló teljesítményért,
– 2004-ben Pro Natura-díj a természetvédelem és a madárvédelem területén elért kimagasló eredményekért, valamint a magyar természetfotózás nemzetközi szintre történő fejlesztéséért,
– 2004-ben Nívó-díj fotóillusztrációs munkákért,
– 2005-ben Fitz József-díj a "Nemzeti Parkok Magyarországon – Természet és Táj" c. könyvért,
– 2008-ban Szép Magyar Könyv-díj a "Körös-Maros Nemzeti Park – a természet szigetei" c. könyvért,
– 2009-ben Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt a kiemelkedő természetvédelmi munkásság elismeréseként,
– 2010-ben Miniszteri Díszoklevél az OKTVF-ben végzett munka elismeréseként,
– 2017-ben Tolna Városért-díj,
– 2021-ben Xantus János-díj a tudományos ismertterjesztés és a természetfotózás terén elért kiemelkedő eredmények elismeréséért a Magyar Természettudományi Társulattól,
– 2022-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Örökös Tagja
– 2022-ben egy Tajvanon a tudományra nézve új bagolylepke fajt fedeztek fel, amit rólam neveztek el: A faj neve: Callyna kalotaszsolti, (Ronkay, 2022).
Szakmai megbízatások:
– a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tudományos Tanácsának elnöke 2010- ig
– az Ornis Hungarica ornitológiai szaklap Szerkesztő Bizottságának tagja 2010-ig,
– a Magyar Apróvad Közlemények Szerkesztő Bizottságának tagja, – a Madártávlat c. ornitológiai szaklap Szerkesztő Bizottságának tagja 2010-ig – a TermészetBúvár ökológiai magazin Szerkesztő Bizottságának tagja 2022-ig
-a Magyar Földikutya-védelmi Tanács tagja,
– a Magyar Rákosivipera-védelmi Tanács tagja 2010-ig,
– a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanács tagja 2010-ig,
– a Magyar Túzokvédelmi Munkacsoport tagja 2011-ig,
– a Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) elnöke 1989-2002. között,
– a Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület (naturArt) elnökségének tagja 2008-tól.
Szakmai tagságok:
– Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
– Magyar Biológiai Társaság
– Magyar Természetfotósok Szövetsége
– Magyar Természettudományi Társulat
– Tudományos Újságírók Egyesülete
A javaslatot készítette: Takács Józsefné Dr. Kalotás Zsolt által összeállított anyag alapján, 2024.
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített és természeti környezet
Fellelhető infók: Magyar Természetfotósok Szövetségét (naturArt)